Colitis ulcerosa (Fekélyes vastagbélgyulladás)

A 25 éves egyetemista lány fekélyes vastagbél gyulladása 8 éve indult. Középiskolás volt még, amikor egy fokozott stressz szituációt követően hasi görcs kíséretében véres széklete jelent meg. A fiatal nő lelkiismeretesen tanul, túlzott pedantéria jellemzi. Jól kommunikál, de szorongásait nem tudja megfelelően levezetni.

A váratlanul megjelenő, ijesztő tünet miatt természetesen azonnal orvoshoz fordultak.

A gasztroenterológus béltükrözést végzett, amely a bélnyálkahártya diffúz, fekélyes gyulladását igazolta.

A beteg azonnal szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentőket kapott tabletta és végbélkúp formájában.

Állapota hamarosan javult, a vérzés két héten belül megszűnt, széklete normalizálódott. Fél év elteltével azonban a tünetek újra megjelentek egy vizsgaszituációt követően annak ellenére, hogy nem-szteroid gyulladáscsökkentőit továbbra is szedte.

Az intenzív terápia ismét eredményes volt, tünetei gyorsan javultak, de amint a szteroid tartalmú gyógyszerét elhagyta, a tünetek a korábbinál súlyosabb formában jelentkeztek újra. A beteg belázasodott és a székeléstől függetlenül is friss piros vért ürített a végbélnyíláson keresztül. Ekkor a beteg kórházba került, nagy dózisban antibiotikumot és szteroid gyulladáscsökkentőket kapott, sőt vér adására is sor került. A javulás ellenére azonban nem állt helyre a tünetmentes állapot, visszatérő jelleggel véres széklet jelentkezett, a beteg egyre gyengébb lett, hasi fájdalmai voltak.

Az elvégzett kontroll vastagbéltükrözés a korábbiakhoz képest rosszabbodást írt le, sőt a talált elváltozás miatt az orvos a gyulladt bélszakasz eltávolításának szükségességét is kilátásba helyezte.

Ebben az állapotban jött el a beteg a rendelésemre.

Az állapotfelmérés során autoimmun folyamatra utaló eltérést állapítottam meg. A vastagbél flóra egyensúlya természetesen felborult.

A terápia alapját a diéta jelentette. Az ételteszt alapján megállapítottuk a fogyasztható élelmiszerek listáját. Kezdetben állati eredetű fehérjét a beteg nem fogyaszthatott, étrendjének alapját a lúgosító jellegű gabonák képezték, kölest, hajdinát és barna rizst ehetett.

A gyulladt nyálkahártyát tölgyfakéreg és lósóskamag teával nyugtattuk meg, a beteg más naponta akupunktúrás kezelésre járt.

Relaxációs és légzőgyakorlatokat tanult meg, amelyeket napi 15-30 percig kellett csinálnia.

Három hét alatt a páciens állapota sokat javult, étrendjét párolt zöldségekkel, gyümölcsökkel, főzelékekkel bővítettük, de húst és tejterméket még nem ehetett.

Gyógyszerei közül a nem-szteroid gyulladáscsökkentő tablettákat továbbra is szedte.

Ezt követően pótoltuk a bélbaktériumokat, citromfű és körömvirág teát ivott a beteg, alkati homeopátiás szerként pedig Phosphorus C1000-t kapott.

Két hónap alatt a bélműködés stabilizálódott, vérzés nem jelentkezett, széklete formált lett.

A javulás mértéke szerint étrendjét tovább bővítettük, három hónappal később gyógyszereit a homeopátiás szeren kívül elhagyhatta.

Évente jár vissza a szakorvosi kontrollra, gyógyszerszedésre azóta sincs szüksége.