Homeopátia

A homeopátia egy olyan gyógyító módszer, amelynek legfontosabb sajátossága az, hogy a hasonlóság természeti törvényét használja fel a gyógyításhoz. Olyan alternatív, komplementer orvosi módszerről van szó, amely kihasználja azt a lehetőséget, amelyet a természet biztosít, amely felhasználja azt a segítséget, amelyet a természetben lévő erők jelentenek számunkra a gyógyuláshoz.

„Similia similibus curentur”, vagyis hasonló, a hasonlóval gyógyítandó. Ezt a törvényszerűséget, miszerint ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság nem Hahnemann ismerte fel, hanem már jóval korábbi korok gyógyítói, pl. Hippokratesz vagy Paracelsus is használták.

Hahnemann nagysága abban rejlik, hogy felfedezte azt a módszert, hogy hogyan lehet előállítani azt a gyógyszert, amely ezt a törvényt kihasználva a legrövidebb, legkíméletesebb, legmegbízhatóbb módon gyógyítja meg a beteg embert.

Hahnemann kidolgozta azokat a szabályokat és törvényszerűségeket, amelyek alapján a módszer mindenki által működtethető, amelyek alapján kiválasztható az a gyógyszer, amely a beteget meg fogja gyógyítani.

Ezeket a törvényeket az Organon c. fő művében foglalta össze.

A homeopátia gyakorlása során, speciális szabályszerűségek alapján kiválasztott speciális gyógyszereket adunk a betegeknek. A gyógyszerek kiválasztásának és elrendelésének szigorú szabályai vannak. A terápia akut és krónikus betegségekben egyedül vagy más gyógymódokkal kiegészítve is alkalmazható.

A szerek legfontosabb feladata az életműködéseket fenntartó energetikai és informatikai folyamatok támogatása, az egészségnek megfelelő harmónia helyreállítása a szervezetben.

A különféle növényi, ásványi, állati eredetű anyagok gyógyszerképeinek gyűjteménye az un. Materia Medica. Ma a világon több mint háromezerféle anyagból készült homeopátiás szer található. Ezeket a szereket egyenként több ezer tulajdonság jellemez. Létezik olyan régóta vizsgált nagy szer is, amelyhez több mint tízezer tulajdonság kapcsolódik. Ezek alapján elképzelhető, hogy milyen nehéz feladat előtt áll az az orvos, aki betegének a lehető legjobb gyógyszert szeretné kiválasztani. Hahnemann Organonja azonban a legbonyolultabb esetekre is a világos, tiszta útmutatást ad.

Hahnemann legnagyobb felfedezése annak a gyógyszer-minőségnek a megalkotása volt, amely különleges tulajdonságokkal ruházta fel a vizsgált anyagokat. A gyógyszerkészítés során nemcsak egyre hígítottabb, kisebb töménységű alapanyagok jöttek létre, hanem mechanikai energia közlése révén új minőség is keletkezett. A rázás, vagy dörzsölés (dinamizálás) eredményeképpen olyan minőségi változások jelentek meg a kiindulási anyagok tulajdonságaihoz képest, amelyek az egyébként gyógyításra alkalmatlannak tartott anyagokat is sokoldalúan felhasználhatóvá tették a terápia során.

A sikeres terápia feltétele, hogy a betegnek a legmegfelelőbb gyógyszert a legmegfelelőbb potenciában, hígításban rendeljük el. Ez a tevékenység a homeopátia művészete.

A hagyományos orvoslás a tünetek ellen dolgozik, célja ezek minél gyorsabb elnyomása, megszüntetése. Ugyanakkor az orvos csak az adott terület betegségével foglalkozik, kiragadja a szervezet egészének működési zavarából az éppen adott problémát, a kezelés csak erre irányul. Fájdalmakkor fájdalomcsillapítót kap a beteg, alvászavarra altatót. Amíg a páciens szedi ezeket a szereket, tünetei javulnak, mellékhatás vagy kialakul, vagy nem, de ha abbahagyja a gyógyszerszedést, tünetei visszatérnek, tehát gyógyulásról nem beszélhetünk.

A homeopátiás gyógymód lényege, hogy abból az alapigazságból indul ki, hogy a természet gyógyít, az orvos kezel, vagyis medicus curat, natura sanat. A homeopata orvos segíti a természet gyógyító erőit, együttműködik vele, ha erre van szükség, és nem ellene dolgozik, mint az allopátia esetén.

A homeopátia egy olyan gyógyító rendszer, amely az akut és a krónikus betegségek gyógyítására is képes, segítségével nemcsak javulhat a betegek állapota, hanem végleges gyógyulás érhető el.

A homeopátiás szerek nemcsak a tüneteket nyomják el, hanem a szervezet öngyógyító erőit serkentik, a problémákat azok gyökerére hatva orvosolják.

Az emberiség XXI. századi életmódja révén ugyanúgy teszi tönkre saját magát, mint környezetét. Az emberi szervezet működőképességének helyreállításához egy olyan technika szükséges, amely az eredeti hibátlan állapotot állítja helyre. Ilyen lehetőség a homeopátia.

Ahhoz, hogy a módszer tömegesen elterjedjen, és mindenhol a napi rutin orvosi tevékenység részévé váljon az szükséges, hogy az emberiség rádöbbenjen, mennyire katasztrófa közeli állapotban van földi élete. Ha az emberek gondolkodásmódja gyökeresen meg fog változni a világban folyó dolgok megítélését illetően, amikor világossá válik milyen nagy a baj és nincs más visszaút, akkor semmilyen érdek, hatalom, vagy tudatos manipuláció sem tarthatja majd vissza az embereket attól, hogy más módszereket válasszanak gyógymódként az eddigiek helyett. Az emberiség feladata, hogy a régi beidegződéseket végleg túlhaladja, mielőtt még nem késő.

Napjaink orvoslásában egyértelmű, hogy a betegek vizsgálata és kezelése során a részletekben elvesző orvosi tevékenység sorra kudarcot vall. Ugyanakkor a krónikus beteg terápiája esetén a gyógyító meghallgatás testet, lelket, szellemet egyesítő ősi művészete végleges eredményt hozhat.

A Hahnemann által alig több mint 200 éve kidolgozott tanok révén a beteg emberek újra egészségessé tehetők.

A szavak, hangok, hangsúlyok, gesztusok, és csendek egyvelegéből formálódik végül, hogy ki is az az ember, aki velünk szemben ül, és mit szeretne kifejezni a tüneteivel. A jól kiválasztott szer pedig elindítja azt a gyógyulási folyamatot, amelynek során a páciens energo-információs rendszere újra harmonizálódik.

Nem más ez, mint gyógyító művészet, a felkészült orvos és a vele együtt működő beteg közös erőfeszítése a gyógyulás érdekében.

Végül álljon itt Hahnemann útmutatója:

„Hogy ezen a természet csöndes vizsgálatában felhasznált, biztos gyógyításhoz egyedül vezető út az eddigi gyógytudományok iskola-rendszereinek ellentmond, arról az én tanom igazsága nem tehet. Czáfoljátok! Czáfoljátok meg ezen igazságokat, ha tudjátok, valamely sikersb, biztosb, s kellemesb gyógymód kijelölésével, s ne hadonásszatok puszta szavakkal. Ha pedig az egészet legjobbnak találjátok, használjátok az emberiség javára, és adjatok érette Istennek hálát.”